Hogyan győzzük le a szaracénokat? - Végső idők előadássorozat

Október 3-án a Pécsi Hittudományi Főiskola Dísztermében Sághy Marianne, az ELTE-BTK és a CEU oktatója tart egyháztörténeti előadást a főiskola "Végső Idők" előadássorozatában. 

A Szentföld visszafoglalása az iszlám hódítóktól a 14-15. század egyik legégetőbb kérdése maradt a latin kereszténység számára. 1291-ben elesett Akkó,az utolsó latin erőd és ezzel a modern történettudomány szerint lezárult a kereszteshadjáratok kora. A kortársak azonban ezt korántsem gondolták így. 

Pápák és császárok, politikusok és misztikusok, látnokok és propagandisták egyaránt nagy meggyőződéssel dolgoztak a Szentföld felszabadítását célzó terveken. Az előadás Île-de-France-tól a Burgund Nagyhercegségen át Itáliáig és a Magyar Királyságig világutazásra invitálja a hallgatókat, Pierre Dubois, Philippe de Méziè res és Kapisztrán Szent János munkásságán keresztül mutatja be a keresztény politika és vallás szoros összefonódását, a keresztes szellemiség továbbélését és átalakulását, a keresztes pamfletirodalom és a keresztes lelkiség reneszánszát és új megnyilvánulási formáit. Dr. Sághy Marianne habilitált egyetemi docens 1998-ben doktorált a princetoni egyetemen. Az ELTE BTK Középkori - és Koraújkori Egyetemes Történeti Tanszék és a Közép-európai Egyetem (CEU), Medievisztika Tanszék oktatója. 1999-2003 között a Párizsi Magyar Intézet tudományos titkára. 1993-tól a Nemzetközi Patrisztikai Társaság (AIEP) nemzeti képviselője. Érdeklődési területe a késő antik egyház-és politikatörténet, patrisztika és hagiográfia, valamint a késő középkori politika-,vallás- és eszmetörténet.

Apostoli hagyomány a papi nőtlenség?

Az egyházi vagy papi nőtlenség a korai egyházban mindig hírhedten vitatott kérdésnek számított. A 390-es években Jovinianus szerzetes megkérdőjelezte az aszketizmus és különösen a nemi életről való lemondás valódi értékét. A szerzetes legfőbb ellenfelei (Siricius pápa, Szent Ambrus és Szent Jeromos) különféle indokok miatt utasították el Jovinianus felvetését kezdve azzal, hogy a papi nőtlenség erősíti az egyház hatalmát egészen odáig, hogy a ez növeli a szerzetes-pap tekintélyét. A cölibátus azóta vita tárgya a protestánsok és a katolikusok, illetve a katolikus világon belül is. Ezen előadás áttekinti a témáról alkotott egyes legfrissebb nézőpontokat és elhelyezi őket a második vatikáni zsinat értékelése és a papságról vallott tanítása körül kialakult aktuális vitákban. 

David G. Hunter a Kentucky Egyetemen a katolikus tanulmányok professzora, egyben az egyetem Modern és Klasszikus Nyelvészeti, Irodalmi és Kulturális Tanszékének klasszikus tanulmányok részlegének és történelem tanszékének is oktatója. Tudományos érdeklődése a korai kereszténységre és a keresztény tanok történetére terjed ki. Számos könyvet és szakcikket publikált a korai egyház görög és latin íróiról. Legújabb könyve, a Marriage, Celibacy, and Heresy in Ancient Christianity: The Jovinianist Controversy (Oxford University Press, 2007) a házasságról és a papi nőtlenségről szóló korai keresztény vitákat vizsgálja. Az Oxford Handbook of Early Christian Studies (2008) társszerkesztőjeként Hunter a North American Patristics Society (2006-08) elnöke volt, valamint a Journal of Early Christian Studies, a Journal of Late Antiquity, és az Augustiniana folyóiratok szerkesztő bizottságában is fontos szerepet tölt be. A The Catholic University of American Press The Fathers of the Church angolul megjelenő sorozatának szerkesztő igazgatója és a jövőben megjelenő Brill Encyclopedia of Early Christianity szerkesztőbizottságának tagja.

Előadása alatt szinkrontolmácsot biztosítunk a hazai patrisztika-tudomány egyik legjelesebb képviselője - Sághy Mariann - személyében.

Szoctám pályázat 2014